Fattyúdal

Éhes lelkem nem csillapítják
Tejszínhabos mesék
A valóságban soha nem lesz
Kukoricából vitéz
Hamupipőke báli cipője
Nincs pezsgővel tele
Az az erdő, miben Hófehérke
Korom fekete
Színles testem a keresztelőn
Elveszve kerestek
Tán megfordítva tartották
Rám a keresztet
Az igazság, az a mostoha világ
Elveszi az ember hitét
Vigasztalnak biztos így
Akarta az ég
Az a jó ég!

Nem, nem, nem, nem, nem, nem!
Nem, nem, nem, nem, nem, nem!

Nem vagyok szerelem gyerek
Csak balszerencse és véletlenek
Tették össze amilyük van

Mi folyhatott apám vérében?
Mikor betett anyám székébe?
Mit szólhatott anyám a vécében?
Amikor nem jött meg havi vérzése?

Mostoha szülők, ország, élet
Most vagy soha, kiforr a vérem

Hol vagy isten?
Nézz a szemembe ha mersz!
Most meggyónhatsz
Tán megbocsátást nyersz
Hol vagy isten?
Nézz a szemembe ha mersz!
Most meggyónhatsz
Tán megbocsátást nyersz

Isten lelkem kit érdekel?
Kit hat meg ha sírok?
Nem is voltam és ha nem leszek
Ha várnak tömegsírok
Ki örül nekem vagy velem
Hogyha nevetek?
Szüleitektől ti megkaptátok
A büszke nevetek

Hol vagy isten?
Nézz a szemembe ha mersz!
Most meggyónhatsz
Tán megbocsátást nyersz
Hol vagy isten?
Nézz a szemembe ha mersz!
Most meggyónhatsz
Tán megbocsátást nyersz
Nézz a szemembe ha mersz!
Megbocsátást nyersz!

-Ne sírj!
-Nem sírok, csak szemen köptek!