Rokkant troll

Ifjú titán vagy, de csak ötvözet,
itt nincs tét a vitán, már csak ütközet
A hipszter nyúlt szvetter, apádé volt egyszer,
búsan bólogatsz a metrón headsettel
Hódolsz a konzolnak, bókolsz a szponzornak,
a semmit hájpolod, szenzorok vonszolnak
Kráter a lelked, mint Sodoma, Gomora,
röhögsz, de a cinizmus az egerek humora
Gégecső gőgicsél, széteső ősiség,
benned a gőg fecseg, miközben ő is ég
Meg az este, a dupla adagos,
nem attól szellemes az ember, hogy anyagos
Zéró tolerancia kóla, kólátlan fogyasztás,
félszavakból is félreértjük mi egymást
A lelkedet kezdték beárazni
Telített a színpad, tessék lefáradni

A rock and roll már csak egy rokkant troll,
a buli vége durva
A csónakból nem tűnt fel ott akkor,
hogy van a víznek súlya
Ez a jéghegy csúnya

A telón háttérkép, karjában tart anyád
nem voltál akkor még ennyire D'artagnan
Őszinte gyerekként legbelül hagyd meg ezt,
hozzá lekevernék neked egy nagylemezt
Ülsz a szék karfán, nyomod a szövetet
kievett hús után otthagyva köretet
Osztod, hogy feltöltsék leépült erkölcsét
szponzorodnak, hisz dotált a perköltség
Minek nevezzelek, minek nevezzelek
ebbe a versenybe?
És ki lakik testedbe? Jótét lélek-e
vagy Tóthék élete?
És ki vette fel ezért a lóvét két hete?

Hadar a szád vada, marad a vád szava,
az, amit rád szab a magad utált szaga
Kopog a sínpár, magyar a táv maga
Na gyere már haza
Na gyere már haza

A rock and roll már csak egy rokkant troll,
a duma térdre hullva
Szíved onnantól látja ezt roppant jól,
ha élni képes újra
Mert ez a jéghegy csúnya

A rock and roll már csak egy rokkant troll,
ez ma a pénzek útja
Itt pont attól vesznek meg holnaptól,
ha belül szét vagy csúszva
Ez a jéghegy csúnya

A csónakból nem tűnt fel ott akkor,
hogy van a víznek súlya,
Ez a jéghegy csúnya