A függetlenség napja

1. Éjfél után halvány fénysugárban,
Ült a kutyám a tornác hűs kövén,
Nagypapa rég hintaszékben álmodott,
Aludtál, így mentem el.

2. Nem volt erôm, élni hazugságban,
Lassan kimentem, fehér volt a hold,
Fehér és független, úgy én is vágytam rá,
Forrón égtek a csillagok, így mentem el.

R. Jó volna veled, és jó volna megint
Céloknak élni, de nem egyedül...
Hívott a világ, nem bírtam tovább,
Elűzött mellôled egy túl nehéz lázadás.

3. Vártam soká, hogy visszatérj a házba
Várnak a havasok, a kutyát megölte a tél,
Nagypapa sír, egy hűvös panelházban,
Elhagytál, hogy szabad legyél.
Üzen az idô a betonrengetegbôl,
Hívnak a fák, de erôsen fúj a szél.

R.

4. A határon nehéz visszalépni,
Fújnak a fák, de továbbűz a világ,
Hosszú idô a függetlenség napja,
Mert hiányzol nagyon: ez is csalás.

R.