Ide oda sehova
Pozsgai János
sziréna csontzene
a halál lehelete
a Sintér sikátor
a Vértanúk tere
velünk van tele
a sárba kokárda hull
ennyi éven túl
testközelben zajlik a dráma
újult erővel támad ránk ma
a múlt váratlanul
ide oda sehova
onnan is vissza
tél meg nyár
tudom hogy a Holdra
a lélek mért disszidál
ide oda sehova
onnan is vissza
por meg sár
jó lenne egyszer
jobban lenni már
hol van egy jel
ki mért figyel
látástól mindig vakulásig
gáncsot mért vet
egy árnyék most is még
ki az aki nyer ki rejti el
arcát akkor ha leszakad majd
este vagy reggel
fentről a földre az ég
ha eljön a vég
ki az ellenség
rájöttem rég
mit mondhatnék