Ugyan Az

Lelkem elveszet személye, Pandórának szelencéje
Titokzatos álmok számok, prófétáknak szent beszéde
Szarból építsél nagy várat, adj a szerelemnek árat
Szerelmet fogadtam nem vakságot, szép az élet párba

Rég elhunyt királyok álma, el bukott angyalok szárnya
Kárba veszet lelkek száma, akár egy bábeli varázslat
Tűzben edzet hősök vágya, ókori fáraóknak tárgya
Bűnbe eseteknek 100, mennyország kapuja zárva

Mindent, amit érzel, s mit a világról elképzelsz
Ragaszkodj hozzá két kézzel, csak ne álmaidba ébredj
Elmúlt szerelem virága, szeretet hiánynak ára
Tud ki a barátod s nem áltat, benne rejlik lelki társad

Egyedül maradtam tagadtam, a boldogságtól szaladtam
De fogtam cókmókomat és az árral szebbe haladtam
Keményfából faragtak, de kérdések még maradtak
Bűnből nincs bocsánat, még is ezt az utat akartam

Ref:

Egy álom, mindig ugyanaz a dallam
Ugyan az a ritmus, ugyan az a hajsza
Ugyan az a város, ugyan az a bűn
Változik minden, de még is ki maradt

Egy álom, mindig ugyanaz a dallam
Ugyan az a ritmus, ugyan az a hajsza
Ugyan az a város, ugyan az a bűn
Változik minden, de még is ki maradt hű


Szeretetnek hiánya az elveszett világa
Tudom, hogy hiába mégis elvesznék a hibákba
Mint egy havas virág a tenger parton
Elveszetnek hittek vittek volna magukkal
De mégis elhagyott az ihlet

Elfeledtem a tegnapot és szívem ezzel kihagyott
Egy dallamot-mit kerestem egy élet alatt megfagyott
Holnap adj, ma szebb napot csak még 1 percet kaphatok
De nem ér annyit száz szavad, de ha kell, értük meghalok

Eltalált a mámor szemfény vesztve tűzben táncolt
Egy szavával égetett és ezzel szívbe láncolt
Homlokát beráncol, egy lapra irt még nekem pár sort
Mindig tudd a célod és hol keresess igaz barátot

Keserűség arcotokon látom már tisztán
Hogy ha holnapra nem jut, akkor semmi sincs már
Csak az zavar már igazán hogy cserbenhagynak páran
Mikor szükség lenne, rátok akkor senkit sem találok


Ref:

Egy álom, mindig ugyanaz a dallam
Ugyan az a ritmus, ugyan az a hajsza
Ugyan az a város, ugyan az a bűn
Változik minden, de még is ki maradt

Egy álom, mindig ugyanaz a dallam
Ugyan az a ritmus, ugyan az a hajsza
Ugyan az a város, ugyan az a bűn
Változik minden, de még is ki maradt hű



„A terheim a vállamon'

„Sorsomat most rád hagyom'

Ref:

Egy álom, mindig ugyanaz a dallam
Ugyan az a ritmus, ugyan az a hajsza
Ugyan az a város, ugyan az a bűn
Változik minden, de még is ki maradt

Egy álom, mindig ugyanaz a dallam
Ugyan az a ritmus, ugyan az a hajsza
Ugyan az a város, ugyan az a bűn
Változik minden, de még is ki maradt hű