Az élet
Sovárd Attila
Hétfőn mikor csörög az óra,
Nem hiszem reggel van ujra,
És vár a munka,
Mert kell egy kis pénz.
Mert, hogyha volna,
Nem kéne ujra meg ujra,
Kimenni hatra,
A gyár elé.
Ilyen az élet,hétfőtől péntekig téped,
És ha néha úgy érzed, hát nyomd meg a féket.
Rúzsos száj kifestett körmök,
Kiabál mert ő a főnök,
Mintha a zóna,
Nagy halló volna.
S ha eljön a péntek,
Dolgomat gondosan végzem,
Mert, hogyha kések,
Nem dőll a lényeg.
Haza fele boldogan lépve,
Beülök néha egy sörre,
Hol írja; Lépj be,
Csak egy két körre.
És ettől érzem,
Hogy, kissé forrik a vérem
És járna már nékem,
Egy szőke kis érdem.