Vászon
Bognár András Károly, Fábián Balázs
Rezeg a telefonom valahol
Én nem veszem fel
Úgysem tudom.
Sokszor bele gabalyodom,
Túl sokan vannak a teraszomon.
Kopognak a vállaimon,
folyik a festék az üres vásznakon.
Furcsa ez a mondat akárhogyan
csavarom,
Olyan mint eloszor ahogyan kimondom.
Ülunk egymás mellett,
Ez a déli part.
Most nagyon közel vagyunk ahhoz
ami összetart.
Emelkedik a vizszint
a szájamon.
Semmi teher nem nyom,
Söpörsz a teraszon.
Ülunk egymás mellett,
Ez a déli part.
Most nagyon közel vagyunk ahhoz
ami összetart.
Emelkedik a vizszint,
Szájad a szájamon.
Semmi teher nem nyom,
Kezeid a hátamon.