Fél szívvel adsz, de két szívvel kérsz

A bőröndöm újból az ajtóban áll,
de tőled még nem köszöntem el.
Te félig még alszol, én fenn vagyok már.
Félig még itt, de félig nem.

Itthon voltam nálad. Most elmegyek haza.
Nem kell a hosszú, nagy beszéd.
Sok értelme nincsen. Csak most is bántana,
ha mondanám, de most sem értenéd.

Fél szívvel adsz – pedig én nem is kértem -,
de két szívvel kérsz. Sok ez így, hogy beleférjen.
Fél szívvel adsz – pedig én nem is kértem -,
de két szívvel kérsz. Sok ez így, hogy beleférjen még.

Leírom majd egyszer, ha távol leszek,
de félek, hogy azt se küldöm el.
Mi változna tőle? És úgysem érdekel.
Az én bajom, hogy engem megvisel.

Fél szívvel adsz – pedig én nem is kértem -,
de két szívvel kérsz. Sok ez így, hogy beleférjen.
Fél szívvel adsz – pedig én sose kértem -,
de két szívvel kérsz. Sok ez így, hogy beleférjen.

Fél szívvel adsz – pedig én nem is kértem -,
de két szívvel kérsz. Sok ez így, hogy beleférjen.
Fél szívvel adsz – pedig én sose kértem -,
de két szívvel kérsz. Sok ez így, hogy beleférjen...