KIÚT
Most egyszer mondom el
Milyen volt apa nélkül nőni fel
Ahogy csúszik a kézből a kontroller
Pont úgy csúszik az élet egy ponton el
Nem fogtam fel
Nem vágtam, hogy nekem innen tudnom kell
Hogy a siker, ami lesz, csak fél siker
És a világtól igen is félni kell
Apa nem szólt rám
Mikor a kelleténél nagyobb volt a szám
Apa nem szólt rám
Már nem tudott, de engem a rossz út várt
Kicsit túltoltam
Mert a dolgokat nem gondoltam át
Csak így burkoltan
Kikészítettem sokszor édesanyát
Még meg se leltem a kiútat
Még meg se leltem a kiútat
Mert én elvesztettem, azt aki mutat
Mert én elvesztettem, azt aki mutat
Még meg se leltem a kiútat
Még meg se leltem a kiútat
Mert én elvesztettem, azt aki mutat
Mert én elvesztettem, azt aki mutat
Apa nem mondta
Hogy ne számoljak mindig a legjobbra
Apa nem mondta
Hogy lesz olyan, ki bármikor meglopna
De már megszoktam
Hogy a másik fél oly sokszor megtorpan
Legalább én ott voltam
Amellett, akiről sokat gondoltam
De velem ezt nem egyszer tették
Igen, én voltam sokszor a gyengébb
Igen, volt olyan, hogy másiktól vártam a csodát
Nem jött össze, de kipróbáltam legalább
Gyakran belefeledkezek
Hogy a múltal nem haladok, csak berekedek
Az eszem húzna, mert nem vagyok hülye gyerek
Adom csak magam, amíg mások szerint szerepelek
Még meg se leltem a kiútat
Még meg se leltem a kiútat
Még meg se leltem a kiútat
Még meg se leltem a kiútat
Mert én elvesztettem, azt aki mutat
Mert én elvesztettem, azt aki mutat
Még meg se leltem a kiútat
Még meg se leltem a kiútat
Mert én elvesztettem, azt aki mutat
Mert én elvesztettem, azt aki mutat