Elmennék én babám

Elmennék én babám tihozzátok egy este
ha a kutyád rövidre volna kötve,
Kösd meg babám, a kutyád rövidre, rövidre,
ne ugasson babám becsületes legényre.

Elmennék én babám tihozzátok egy este,
ha az ágyad puhára volna vetve.
Vesd meg babám az ágyadat puhára a falig,
Mert én itt maradok kivilágos reggelig!

Mégegyszer elmennék tihozzátok egy este,
ha a házatok szemetes nem lenne.
Rámás csizmám felveri a szemetet, szemetet,
hogy kössem le babám véled az életemet.

Édes JÓ Istenem de víg voltam ezelőtt,
míg a babám eljárt a kapum előtt.
Most már nem jár nem tudom, mi baja, mi baja,
szeretne ő nagyon, Édesanyja nem hagyja.

Sej haj a mi házunk sárgára van meszelve,
oda jár a cimbalmos úr minden szombaton este.
Mindig csak azt cimbalmozza cimbalmával fülembe,
sej haj gondolj kislány a régi szeretődre.

Sej haj esik eső hull a ménkű rakásra,
Beütött a kisbékási nádfedeles csárdába.
Ég a csárda nem hallik a muzsika szó cimbalom,
sej haj mégis mulat az én kedves galambom.