Álomkép
Harmath Szabolcs, Valla Attila
Én elszöknék, ha hívnál,
messzebb minden hídnál-, ne lásson más...
Letérnénk az útról, távol minden múlttól-, nézd, szép látomás.
Nem gondolva mással,
elszöknénk a nyárral-, jó éjt!
Szomorú itt minden, keserű a szívem rég...
Együtt szállhatnánk,
úgy, mint két szelíd madár-,
szabaddá válhatnánk, 'hol nincs határ...
Refr.:
Csábít egy álomkép,
szépsége százszorszép...
Fáj már az ébrenlét,
fáj, mintha rég nem én lennék...
Csábít egy álomkép,
szépsége százszorszép...
Álmomba érkeznék,
melletted újra léteznék...
Elszöknék, ha hívnál,
ha álmaimban bíznál-, mért' félsz?
Bejárnánk a Földet, felednénk a könnyet-, élj, amíg csak élsz!
Együtt szállhatnánk... (ism.)