Mások voltunk

Hinni azt, hogy lassul az idő,
Nem mos el majd mindent az eső.
Álmodozni együtt csendesen.
Tudni azt, hogy nem vagy idegen.

V2.:
Remélni, hogy mindig így lesz majd.
Az örökkévalóság összetart.
Elsuttogni őrült szavakat.
Mondd, mennyit ér, ha végül elszakad
A pillanat?

Refrén:
Mások voltunk egyszer réges-régen.
Felhők szárnyán szálltunk odafent az égen,
De a múlt mélybe hullt, s a nap tüzét
Túl nem éltem.

V3.:
Előttünk a tiszta víztükör.
Csepp hullik rá, s mindent összetör.
Elhomályosul a régi kép.
Mi minden volt, az mára semmiség.

V4.:
Reméltem, hogy mégsem így lesz majd.
Elkerülünk együtt száz vihart.
Őszinték lehetnek a szavak.
Mondd, mennyit ért a vágy, ha így marad
A pillanat?

Refrén:
Mások voltunk egyszer réges-régen.
Felhők szárnyán szálltunk odafent az égen,
De a múlt mélybe hullt, s a nap tüzét
Túl nem éltem.

Refrén