Lent a Földön...

Sír az ég és könnyei,
mint gyöngyök az arcodon.
Az éjszaka segít,
fátyol van a hajnalon.
Mért nincs mindig így?
Az idő mért hoz változást?
Jó ez így,
mi nem kívántunk szabadulást.

Lent a Földön
hidd el nem kívánunk mást,
fent az Égben
legyen ilyen a folytatás!
Mért? Mondd mért kell változás?
Mondd, hogy kell,
hogy kell még folytatás!
Nézd, az Ég most
bizonyságot vár és dönt-
hogy lelkünk élhet,
s a csend zenél nekünk.

Elviseljük a világunkat,
s elvisel a világ.
Mi változunk és hibázunk,
de ő ránk vigyáz.
Az Ég dönt mindent helyettünk,
hogy élet vagy halál.
Ki ellenáll, a végén úgyis
a sorba beáll.

Lent a Földön
hidd el nem kívánunk mást,
fent az Égben
jöjjön innen a folytatás!
Mért? Mondd mért kell változás?
Mondd, hogy kell,
hogy kell még folytatás!
Nézd, az Ég most
bizonyságot vár és dönt-
hogy lelkünk élhet,
s a csend zenél nekünk.

Mért? Mondd mért kell változás?
Mondd, hogy kell,
hogy kell még folytatás!
Nézd, az Ég most
bizonyságot vár és dönt-
hogy lelkünk élhet,
s a csend zenél nekünk.