Szálloda a Holdon
szálloda a holdon - megvetetlen az ágy
szálloda a holdon - ha tényleg kellek, ott megtalálsz
táncoltam asztalon, csapkodtam ajtókat
lestem a cseleket, annyit bámultam titeket
vertem a falakat, átkoztam magamat
ébredtem mezőkön, lebontott híd alatt
nem adtam hálát fűnek-fának
nem állítom azt, hogy bármit is bántam
éveken át a sivatagok fölött egy kifeszített kötélen jártam
szálloda a holdon….
mindenki bent volt, zúgott a bálterem
csak én jártam kinn ott a kapuk előtt
a pocsolyába köptem minden gondomat
egy valódi vesztes, egy igazi hontalan
és elhúztak mellettem veszett tülkölő
padlógáz-taposó, ablakba könyöklő
sofőrök meg a jószagú nők
magukkal harcoló másokkal üvöltők
mert a zavaros, bánatos ébredésből
a kételyeken, no meg a reményen át
az éjszakai extázisba tartok
a zarándokúton minden áldott nap
papolhatnak, nem érdekel
az ócska szavak az ajtóig sem jutnak el
nem sírok a múlton, se a holnapon
maradtam az, aki voltam, lettem aki vagyok
unalmas darabban játszottam az ostobát
letagadtam, de sejtettem, merre tovább
megléptem a hátsó lépcsőkön át
leporoltam magamról a föld porát
és itt fekszem elbűvölve a naplemente után
szálloda a holdon - ha tényleg kellek, ott megtalálsz
újra meg újra, amíg tart az álom felébredek és újra megpróbálom