Hiába keresel

Nem adom az eszem a két szemedert
Már eleget mondtam "ez még belefér"
Nem fogok egy kicsit sem hajtani mostmár,
Ha van időd véletlen észre vegyél
Ha engem szeretnél te is tegyél
Elkéne a támasz, a lelkisegély
Nem tudod a párodról egyedül otthon
Nélküled a magánytól mennyire fél
Nem értesz engem és én se téged
Nem ölelsz, de félsz, hogy félre lépek
Tudod, hogy kibaszott erős vagyok,
De nem fájna, ha néha megvédenének
Nem bízom benned, mert nem adtál okot
Társat kerestem, de nem találok ott
Menj tovább bolond, szedd a lábadat
Azt kívánom neked, hogy megtaláld magad

Mert engem nem fogsz hiába keresel
Ezentúl az ajtó csukva marad
Nem hagyhatom mostmár a dunyha alattn
Idebent régóta szunnyad a vad
Újra nyarat érzek, hadd menjen a tél
Rohadt nagyot csalódtam benned azért
Én elhittem neked, hogy messze a vége
Meg is hűlt csóró szívemben a vér

Nem esek össze, nem hagyom, hogy fájjon
Hogy a dalom pár fakó akkordból álljon
Tudom, hogy lesz még egy nagyobb fogásom
Aki örömöt érez majd ahogy csodálom
Aki boldogan kel fel a karjaimban
Aki elégnek tartja majd azt amim van
Kellett már az is hogy a szikra lelkem
Megfürdesse valaki naftalinban
Megégek a tűzben, de önmagamért
Lesz a könny kevesebb
S egyre több a babér
Meg tartom a szerelmem, nem áll az alku
Nem adhatok gyémántot törtaranyért
Nem csörög a telom, már nem zavarnak
Nem kétellyel töltöttem ezt a hajnalt
Bár a régi sebeim felszakadtak
A vérrel szebb jövőt festek magamnak