Blúz

Arcomba néz
Egy érett nő,
Pohara mélyén már csak elfolyó idő.

Hazudik rég
A vén tükör,
Jön még nyár
Dél felől.

Belül érzem még a zenét,
Mikor vágyam táncra kér.
Ma is látom még a szemét,
Ma is érzem még, hogy él.

Csak ezt a blúzt húznák már le rólam
Ami nyakamat folytja,
Ha közel a tél.
Valahogy máshogy jó már, ha néha jól van.
Egy ócska boldog óra
Mennyit ér?!

Zár már a bár,
Csíp a füst.
Az időmet hűtlen óra, üsd, csak üsd, csak üsd!

Boldogság, várj!
Ne árulj el!
Most van most.
Élni kell.

Belül érzem még a szagát,
Mikor égni kezd a tűz.
Ma is hallom még a szavát,
Ahogy hajszol, áltat, űz.

Csak ezt a blúzt húznák már le rólam
Ami nyakamat folytja,
Ha közel a tél.
Valahogy máshogy jó már, ha néha jól van.
Egy ócska boldog óra
Mennyit ér?!

Érzem még a zenét,
Mikor vágyam táncra kér.
Ma is látom még a szemét,
Ma is érzem még, hogy él.

Csak ezt a blúzt húznák már le rólam
Ami nyakamat folytja,
Ha közel a tél.
Valahogy máshogy jó már, ha néha jól van.
Egy ócska boldog óra
Mennyit ér?!