Maradj velem

Amikor vége az utolsó dalnak is,
az utolsó hang is szétfoszlott már,
magányos tárgyak az elhagyott színpadon,
felborult székek és konok homály.
Papírlapok. Egy tépett plakát
a lábunk alatt.
Ki mondja meg, hogy dalainkból
mennyi maradt?

Maradj velem.
Segíts nekem.
Vigyél haza,
fogd a kezem.
Szeress nagyon.
Fáradt vagyok,
és nehéz a szívem.
Vigasztalj meg,
s ha nem is hiszed,
hogy szebb lesz a holnap,
mondd, hogy lehet.
Mondd, hogy lehet,
ha nem is tudod,
hogy hiszek neked.

Amikor vége az utolsó dalnak is,
és a varázslat szétfoszlott már,
mi lesz veled?
Egyedül hagy a zajos tömeg.
Sebzett vagy, és te sem tudod,
hol a helyed.

Maradj velem.
Segíts nekem.
Vigyél haza,
fogd a kezem.
Szeress nagyon.
Fáradt vagyok,
és nehéz a szívem.
Vigasztalj meg,
s ha nem is hiszed,
hogy szebb lesz a holnap,
mondd, hogy lehet.
Mindig lehet.
Ha nem is tudod.
Ha nem is hiszed.