Sír a hegedű

Sír a hegedű,
utánad sír nagyon
Elszakad a húr, zokog a vonó,
szívem keserű.

Sír a hegedű,
vele sírom bánatom,
Minden oly sivár,
nem jössz soha már,
sír a hegedű.

Többé hiába hívlak,
többé hiába várlak,
vágyam magamba fojtom,
szívemre bánat száll,
és, hogy ki volt hibás, nem érdekel,
Nem vizsgálom, reménytelen,
akárhogy történt,
mindegy ma már, csak fáj!

Sír a hegedű
magányos éjszakán,
Hangja elkísér,
mindig utolér,
a szívemig elér.
Sírj csak hegedű,
neki sírd el bánatom,
Had vigye a szél,
hátha odaér,
s egyszer visszatér.

(szóló: hegedű...)

Többé hiába hívlak,
többé hiába várlak,
Vágyam magamba fojtom,
szívemre bánat száll,
és, hogy ki volt hibás, nem érdekel,
Nem vizsgálom, reménytelen,
Akárhogy történt,
mindegy ma már, csak fáj!

Sír a hegedű
magányos éjszakán,
Hangja elkísér,
mindig utolér,
a szívemig elér.
Sírj csak hegedű,
neki sírd el bánatom,
Had vigye a szél,
hátha odaér,
s egyszer visszatér.

Had vigye a szél,
hátha odaér,
s egyszer visszatér.