Ne siesd el könyedén

Belvárosi kávéházban üldögéltem
Jöttöd várva, minden percben órám néztem.
S közben azon gondolkodtam, hogy mondjam el,
Azt, hogy tavasz, csak úgy marad, ha vagy nekem,
Ígérem, én nem változom.
Héj, ne siesd el könnyedén,
Várj, maradj itt a holnapért,
Mert Te vagy az,
Akiért bármit megteszek én.
Mert Te vagy az,
Akiért bármit megteszek én.

Gondolatom végére sem értem és Te
Az ajtóban állsz s én csak nézlek önfeledve,
Mielőtt intenék neked, észreveszel,
Odasietsz, le sem ülsz,
Csak annyit mondasz:
Isten veled, mindörökre!
Héj, ne siesd el könnyedén,
Várj, maradj itt a holnapért,
Mert Te vagy az,
Akiért bármit megteszek én.
Mert Te vagy az,
Akiért bármit megteszek én.

Ne hagyj el, nem hagyj engem el!
Ne hagyj el, nem hagyj engem el, sosem!

Héj, ne siesd el könnyedén,
Várj, maradj itt a holnapért,
Mert Te vagy az,
Akiért bármit megteszek én.
Mert Te vagy az,
Akiért bármit megteszek én.