A boldogság és én
A boldogság és én,
nem jöttünk össze sohasem,
amíg nem kerültem el hozzád.
A boldogság és én,
az vadonatúj szerelem,
amíg nem találtam rád,
egyszerűnek tűnt a világ.
Éltem úgy, ahogy azt mástól láttam,
bölcs nyugalom árnyékában.
Szépen, szerényen, álomszegényen.
A boldogság és én,
most jöttünk össze igazán.
Most, hogy itt vagy már velem,
most van mit féltenem,
mert a boldogság és én,
az te meg én.
Éltem úgy, ahogy azt mástól láttam,
bölcs nyugalom árnyékában.
Szépen, szerényen, álomszegényen.
A boldogság és én,
most jöttünk össze igazán.
Most, hogy itt vagy már velem,
most van mit féltenem,
mert a boldogság és én,
az te meg én.
Ó-ó-ó ..,
Mert a boldogság és én,
az te meg én!